A 12. évfolyam kitüntetettjei 2017 ballagás (.pdf)

 

Igazgatói ballagási beszéd 2017

Tisztelt Szülők, Vendégeink!

Kedves ballagó diákok!

Ady Endre gondolatával szeretném kezdeni búcsúbeszédemet:

„ Úgy élj a jelenben, hogy megbánás nélkül gondolhass a múltra.”

Kedves Fiatalok!

Minden ballagás ünnepnap az iskolánk életében, de az idei különösen emlékezetes pillanat. Útja, élete ugyanis nem csak embereknek, hanem egy közösségnek, intézménynek is van. A mi iskolánk ebben a tanévben ünnepli 55. születésnapját. Az iskolaalapítóknak, a falakat élettel, tartalommal és szellemiséggel megtöltő tanulóknak és tanároknak köszönhető, hogy a VMG immár az ország egyik legjobb középiskolája.

Előttetek már közel 6000-en álltak itt meghatottan a ballagás emelkedett perceiben és az itt töltött diákévek sokaknak adtak örökös kötődést Gimnáziumunkhoz, s útravalót a felnőtt élethez.

Wass Albert ezt mondja:

„ Az emberek mind felnőnek egy napon

És mindig a megfelelő pillanatban. „

A gimnáziumi 4 vagy 8 év az életetek egyik legérdekesebb és legizgalmasabb időszaka volt. A Vörösmartyban töltött évek alatt jutottatok a gyermekkorból a felnőtt létbe, a felhőtlen időtöltésből a felelősségbe és az illúzióktól a valóságba.
Az út során számtalan élmény, tapasztalat, tudás, barátság, szerelem, napi öröm tett gazdagabbá titeket.

 

Nemcsak a tanítási órák ismeretei formáltak benneteket. Gondoljatok a tanulmányi kirándulásokra, nemzetközi csereprogramokra, a Diákgálákra, sportversenyekre, a Vörösmarty-napokra, az osztályprogramokra, melyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy évek, évtizedek múlva, túl az iskola tér- és időbeli határain, biztosan tudjatok választani a jó és a rossz között.
Kedves Végzősök!

Babits Mihály szavai jól jellemeznek benneteket.

„ A színek együtt adják ki a képet,

a hangok együtt adják a koncertet. „

 

Sokszínű, sokhangú évfolyam vagytok. Ki a tanulásban, ki a nyelvek területén, ki a képzőművészetben, ki a sportban alkotott maradandót.

A városban, a megyében, sőt az országban és országhatáron túl is gazdagítottátok magatok és az iskola hírnevét.

Búcsúzáskor az ember sok emléket, értéket magával visz, de legalább annyi nyomot is hagy maga után. A 12. a-ról eszembe fognak jutni az egyéni és csapatban elért sporteredmények, a felejthetetlen fellépések, kóruskoncerteken, a kimagasló számú nyelvvizsga bizonyítvány.

A b-sek, a biológia – kémia tagozat, akiknek 22 országos versenyeredményük bizonyítja, hogy éveken át kimagasló teljesítményt nyújtottak választott tantárgyaikból, a kihívásokhoz alkalmazkodó, nagyon fegyelmezett osztályközösséget alkotva négy éven keresztül.

A színes egyéniségekből álló 12. c osztály a négy év alatt rengeteg emlékezetes pillanatot okozott nekünk, mind a tanulmányok, mind a magatartás terén. A Diákönkormányzat munkájához erőteljesen hozzájáruló közösség bebizonyította, hogy milyen összetartó és erőteljes kapocs alakult ki közöttük az itt eltöltött idő alatt.

Aztán a tantestületben beszélünk majd emlékezve a 12. d-ről, a humán tagozatról, akik közül meghatározó tagjai mozgatói voltak az iskola közösségi életének, a szalagavatón előadott osztálytáncuk is felejthetetlen marad számomra.

És aztán a kisiskolásként idekerült 12. e osztály, akik életük meghatározó nyolc éve alatt otthonuknak tekintették az iskolát, szinte családdá  kovácsolódtak össze. Kiemelkedő tanulmányi eredményeik mellett az iskolaközösségért is elképesztően sokat és áldozatkészen tevékenykedtek. Önálló ötleteiteket igényes és felelős módon valósították meg.

Ez az évfolyam volt az első, ahol diák-önkormányzati javaslatra az elismerésnek egy új formáját hoztuk létre, amit december 1-én, névadó költőnk születésnapján 3 évfolyamtársatok is megkapott. Bíró Dominik és Szécsi Richárd a 12. d és Erdélyi Áron a 12. e osztály tanulója az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium közösségéért végzett munkájáért, diák társai és iskolánk képviseletéért, a társaira gyakorolt pozitív hatásáért, példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesültek, amihez ezúton is gratulálok.

 

A tantestület nevében köszönöm a teljes 12. évfolyamnak a sok inspiráló élményt, a szakmai kihívásokat.

 

Tisztelt Vendégeink, kedves Kollégák!

Az idei végzős évfolyamon a tanulók több mint fele ( 84 fő ) jeles vagy kitűnő bizonyítványt szerzett, a tanulmányi átlaguk 4,66. Az érettségin 161 diák mutathatja meg képességeit és az eddigi évek során megszerzett tudását, hogy aztán a többség szándékainak és eredményeinek megfelelően a felsőoktatásban folytassa pályafutását, követve Shakespeare tanácsát.

„ Megcélozni a legszebb álmot,

komolyan venni a világot,

mindig szeretni és remélni,

így érdemes a Földön élni!”

Kedves Diákok!

Mikor itt állunk ünnepélyesen és meghatódva, nem feledkezhetünk el arról, amit a szülők adtak gyermekeiknek, az iskolának. Nevetekben és a nevelőtestület nevében is köszönöm azt a sok segítséget, amit a gimnáziumi évek alatt nyújtottak.
Kedves Szülők!

Önök úgy döntöttek, hogy gyermekük számára a mi Gimnáziumunk lesz az érettségit adó, a felsőoktatásban való részvételre előkészítő intézmény.

A tantestület számára ez a döntés a bizalmat és az elismerést jelentette. Négy és nyolc évvel ezelőtt vállaltuk, hogy gondozzuk a Ránk bízott tehetségeket, felkészítjük az Önök gyermekeit a továbbtanulásra, a felnőtt életre. Mérlegre téve az elmúlt éveket úgy látom, hogy vállalásainkat teljesítettük, remélem az Önök megelégedésére.

A mai nap az Önök számára legyen az örömteli büszkeség ideje.

Az elmúlt napokban, az utolsó tanítási órákon, a tablókészítés alkalmával, a ballagási vacsora, szórakoztató beszédeivel, a szerenádok és tanárbúcsúztatók megható pillanataival, az ünnepi osztályfőnöki óra során, méltó módon jelét adtátok iskolátok, tanáraitok iránti tiszteletnek, köszönetnek.
Én is megköszönöm a szaktanárok áldozatos felkészítő munkáját. Úgy érzem, hogy azért, amilyenek lettetek és amilyen lesz az életetek, vállalhatjuk a felelősséget.

Kedves Osztályfőnök és osztályfőnök helyettes kollégák!

Ti, akik nem először álltok itt, mint ballagtatók, jól tudjátok, hogy milyen örömteli, esetenként nehéz nevelési feladat volt az itt álló végzős diákokat idáig eljuttatni. Köszönöm a tartalmas, türelmes és következetes munkát, amivel a tudás megszerzésére, egymás megbecsülésére ösztönöztük diákjainkat, köszönöm mindazt a törődést, szeretetet és figyelmet, amit a gimnáziumi évek alatt a gyerekek tőletek kaptak. Köszönöm a tanulók nevében is, hogy az Ő érdekeiket messzemenően szem előtt tartva végeztétek munkátokat.

Kedves búcsúzó évfolyam! Kérlek benneteket, hogy gyertek majd vissza tanáraitokhoz, akik számára fontos a visszajelzés, osszátok meg velünk életetek történéseit.

Ti biztosan számíthattok Ránk.

Fontos, hogy ne szakadjatok el végleg egymástól! Ne veszítsétek szem elől, és ha tudjátok, segítsétek egymást a felnőtt életben is! Hiszem, hogy négy és nyolc év alatt olyan mély barátságokat kötöttetek, amelyek elkísérnek további utatokon!

Vigyétek magatokkal mindazt a szellemi és lelki gazdagságot, amelyet ebben az iskolában kaptatok. Egyéni boldogulásotok mellett pedig mindig legyen fontos számotokra annak a közösségnek a szolgálata, amelyhez tartoztok.

A közelgő érettségihez még kellő odafigyelést, alapos felkészülést és sikereket kívánok nektek, hogy az elképzelt célhoz vezető úton haladhassatok tovább.

Churchill szavaival bíztatlak benneteket: „Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán ez a kezdet vége.”

Isten Veletek!