A fizika tantárgy szerepel a kötelezően választható közismereti érettségi tantárgyak között, ezért a középszintű érettségi vizsga témakörei hiánytalanul szerepelnek iskolánk helyi tantervében.
Az emelt szintű érettségire való felkészülés céljából a 11. és 12. évfolyamon fakultációs tanulócsoportokban folyik az oktatás heti 5 órában. Az alap fizika órákon 9. és 10. osztály) nincs lehetőség az érettségi vizsga mérési feladatainak egyéni megoldására, így a fizikából érettségizni kívánó tanulóinknak mindenképpen a fakultáció választást javasoljuk. A fakultációs csoportokban az órákon kiemelt figyelmet fordítunk a kísérletekre, az egyéni mérésekre és ezek kiértékelésére, valamint az érettségi típusfeladatok és kérdések megválaszolására. A fakultációs órákon való részvétel mindenképp javasolt azoknak a tanulóknak is akik szeretnék megalapozni vagy jobban elmélyíteni a műszaki vagy orvosi szakterületen való továbbtanuláshoz elengedhetetlen fizikai alapokat.

A fizika érettségi közép szinten (2024-től):

Egy központi írásbeli feladatsorból, valamint egy szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga megoldására 150 perc biztosított, a szerezhető pontszám 90 pont. A feladatsor minden esetben 20 feleletválasztós kérdéssort  (összesen 40 pont) (minden kérdésnél pontosan egy válasz helyes), valamint 3 nyílt végű kérdést (összesen 50 pont) tartalmaz.

A szóbeli tételsort az iskola szaktanára állítja össze. A tételek legalább kétharmada a kifejtendő elméleti kérdések mellett mérést vagy bemutató kísérletet tartalmaz, melyet a vizsgázónak a vizsgateremben el kell végeznie. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani. Az elméleti tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania.

A tételhúzás kiváltható egy előre elkészített projektfeladat bemutatásával és védésével.

Az ezzel kapcsolatos követelményeket az oktatási hivatal honlapján olvashatjuk.

A szóbeli felelettel még 60 pont szerezhető. A középszintű érettségi vizsgán szerezhető összes pontszám tehát 150 pont.
A jeles érettségihez 80%-os teljesítmény szükséges (120 pont).

A fizika érettségi emelt szinten (2024-től):

Egy központi írásbeli feladatsorból, valamint egy szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga megoldására 240 perc biztosított, a szerezhető pontszám 100 pont. A feladatsor minden esetben:
15 feleletválasztós kérdéssort (minden kérdésnél pontosan egy válasz helyes) (összesen 30 pont)
3 megjelölt témakörből választható legalább másfél oldalas témakifejtést (összesen 18+5=23 pont)
valamint 4 számpéldát különböző témakörökből (összesen 47 pont).

a szóbeli tételsort a vizsgát megelőzően az Oktatási Hivatal teszi közzé. A vizsga a hivatal által kijelölt helyen zajlik független vizsgabizottság előtt. A tétel egy elméleti részt valamint egy mérést tartalmaz. A mérési feladat nem kapcsolódik a kifejtendő elméleti részhez! A szóbeli felelettel még 50 pont szerezhető. Az emelt szintű érettségi vizsgán szerezhető összes pontszám tehát 150 pont.
A jeles érettségihez 60%-os teljesítmény szükséges (90 pont).

A fizika érettségi közzétett anyagai:

Témakörökre bontott tételek, feladatsorok, tesztek a KEMFIZ oldalon.