Emlékmenet Auschwitz-Birkenauba (beszámoló és képriport)

auschwitz_birkenau__ii_b_n___w_by_everona

2015. április 28-29-én a DUZSIKE szervezésében az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium emlékmeneten vett részt öt diákkal. Az alábbiakban az erről készült beszámolót olvashatja, valamint az általunk készített képeket láthatja diákkommentárral.

***
Auschwitz neve a világ minden táján egyet jelent a náci terrorral és népirtással. A hírhedtté vált haláltábort a németek 1940-ben hozták létre az Oświęcim nevű lengyel városka közelében, miután a Harmadik Birodalom megszállta Lengyelországot. A település nevét németes hangzásúra változtatták, eredeti lengyel lakóit kitelepítették, házaikat lerombolták – kivéve a nagyobb és kényelmesebb házakat, amelyek a későbbiekben az őröknek és családjaiknak szolgáltak lakóhelyül.

Kezdetben Auschwitz a lengyel hadifoglyok számára létesült a már meglévő téglaépületek felhasználásával, majd az 1942-es wannseei konferencia után kibővítették, haláltáborrá alakították, illetve létrehozták a közeli, mindössze három kilométerre fekvő Birkenauban a még nagyobb kiterjedésű „halálgyárat”, s így egy valóságos táborkomplexum jött létre. Az említettek mellett negyven kisebb-nagyobb tábor is létesült, ezek alapvetően munkatáborok voltak – mezőgazdasági, illetve arra épülő ipari termelést végeztek, a legismertebb az Auschwitz-III Monowitz, mely az  IG Farben konszern Buna-Werke gyárának munkaerőszükségletét elégítette ki.

A tábort teljesen elkülönítették a környező világtól, semmiféle információ nem juthatott ki vagy be. A nemzetiszocialisták így biztosították, hogy teljes titokban, a világ közvéleménye elől elrejtve hajthassák végre ördögi tervüket – a zsidók és más, életre alkalmatlannak nyilvánított „fajok” kiirtását. Auschwitz a nácik által a második világháború alatt megszállt és függésbe vont területek középpontjában helyezkedett el, így szinte törvényszerűvé vált, hogy a táborok alkotta világ központjává váljon. Rudolf Höss „minden idők legnagyobb embermegsemmisítő intézményének” nevezte Auschwitzot.

A „fő tábor”, illetve ahogyan a későbbiek során nevezték, „Auschwitz-I” kezdetben 10-12 ezer fogoly befogadására volt alkalmas, de az sem volt ritka, hogy a fogvatartottak száma elérte a 15.000 főt. Ez volt a komplexum adminisztrációs központja, ettől nem messze, az első krematóriumtól pár száz méterre magasodott a lágerparancsnok lengyelektől kisajátított villája. A tábor területén ma múzeum és emlékhely működik, mi is itt kezdtük a látogatást.

A második látogatható tábor Auschwitz-II, amely a Birkenau nevet viselte. Ezt a nácik 1941-ben rabokkal kezdték el építtetni Brzezinka falu mellett, 1944-ben már mintegy 90.000 személy egyidejű befogadására volt alkalmas. A tábor területét az oly sok filmben látható, jellegzetes formájú épületen keresztül közelítette meg a vasúti szerelvény, melynek minden egyes marhavagonjába száz vagy még annál is több embert zsúfoltak össze. A két vágány között egy rámpa látható ma is. Itt történt a megérkezést követően a szelekció – a még munkára foghatókat elkülönítették, az időseket, betegeket, gyerekeket azonban azonnal a krematóriumokhoz vezették.

A táborkomplexumban közel kétmillió ember vesztette életét a második világháború alatt.

A beszámolót teljes terjedelmében itt olvashatja el.

Diákjaink írták:

11174258_867772176621609_2116479830111648672_o

“A vasútépítés különféle célokból már abban az időben igen elterjedt volt. Akár városok és iparuk fejlesztéséről, akár katonai mozgósításról volt szó. Még belegondolni is szörnyű, hogy egy egész hálózatot építettek ki abból a célból, hogy minél hatékonyabban szállítsanak el több millió embert a halálba.” (V. A.)

11057906_10203736129153215_3942430709012910260_o

“Egy ilyen apró marhavagonban akár száz embert szállíthattak a táborba, víz és élelem nélkül. Sokan már az utazást nem élték túl.” (F. Zs.)

11206790_10203736129033212_1004122305079607404_o

“A rámpa – itt dőlt el, hogy valaki azonnal meghalt, vagy különös kegyetlenségek között életben tartották még hónapokig.” (F. Zs.)

11174707_10203736126713154_7517420666770402458_o

“Megérkezésük után a rabok bőröndjeit kipakolták és használati tárgyaikat a kibombázott német családoknak küldték.” (K. L.)

Gafas,_Auschwitz_Museum,_Polonia

“Az áldozatoktól mindenüket elvették –  még a szemüvegüket is. Ám azoknak, akik ezt tették, még ennyi szemüveg se volt elég ahhoz, hogy tisztán lássák, mit is tesznek valójában.” (V. A.)

10984480_934060029987448_3279999448628677381_n

“Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.
Miután felszabadították a tábort, rengeteg használati tárgyat találtak, amin magyar címzések voltak.”  (Z. B.)

11050313_934062763320508_4064774687947622182_o

“A holokauszt a gyerekeket sem kímélte. Aki nem töltötte be 16.életévét, munkaképtelennek lett nyilvánítva és azonnal a gázkamrába került.” (Z. B.)

11219631_934057149987736_912743304462601328_n

“Ennek az ikerpárnak ez volt az utolsó közös képe, nem sokkal a fotózás után őket is megölték zsidó származásuk miatt.” (Z. B.)

11203696_10203736126513149_3432762495214452412_n

“Az őrök kimenőt kaptak, ha lelőttek egy szökésen kapott foglyot. A szökés vádjához pedig elég volt csupán a kerítés közelébe merészkedniük.” (K. L.)

10438317_867776279954532_6021113063335419113_n

“A táborok lakóit úgy őrizték, mintha gyilkosok, veszélyes bűnöző lennének, pedig nem vétkeztek semmit, csupán egy adott közösségbe születtek.” (V. A.)

11161715_10203736129753230_5861772097247493559_o

“Egy ilyen barakkban akár ezer ember is aludhatott. Ágyanként tizenketten voltak, oldalt fekve, mert másképp nem fértek el. Az erősebbek fent helyezkedtek el, a gyengébbek viszont az alsó szinten, a sárban feküdtek, patkányok között. A foglyok csak naponta kétszer (reggel és este) használhatták a “mosdót” (akkor sem elegendő időre), tehát az egész épületben borzalmas szag volt. Viszont akit az illemhelyre osztottak be munkára, annyiból mégis szerencsés volt, hogy a bűz miatt az őrök nem figyeltek annyira rá…” (F. Zs.)

11148584_835027053243208_4857234615346065462_n

“Ilyen konzervdobozokban tárolták a Zyklon-b névre hallgató cianid bázisú mérges gázt, amely nagyrészt a légzőrendszert támadta.” (K. Sz.)

11187450_835029373242976_6410635955913917685_o

“A gázkamrákból egyenesen a krematóriumba kerültek a holttestek. A kéményből sűrű, tömény, szürke füstoszlop áradt működése alatt. A szag több tíz kilométerről is érezhető volt.” (K. Sz.)

11222163_10203736128433197_3722496208915523205_o

“<<Arbeit macht frei>> – az a 12 fogoly, aki nem így gondolta, az egész tábor szeme láttára volt megalázva a képen látható fán végrehajtott kivégzésükkel. Minden táborlakónak végig kellett néznie kínhalálukat.” (F. Zs.)

11188347_835028296576417_759323519587921077_n

“A koncentrációs tábor parancsnoka Rudolf Höss alig néhány méterre lakott a krematórium kéményétől családjával egy hatalmas villában. A tábor felszabadítását követően 1946 április 16-án végezték ki a képen látható akasztófán a tábor bejárata előtt.” (K. Sz.)

Írásunk végén szeretnék köszönetet mondani Hidasi Endrének, a Dunamenti Zsidó Kulturális Egyesület elnökének, aki lehetővé tette, hogy szervezett program keretében, kiváló idegenvezetéssel látogathassuk meg az auschwitz-birkenaui emlékhelyet. Az ő szavaival zárnánk beszámolónkat: „Aki ezt a helyet felkeresi, annak semmit sem kell mondanunk. Pontosan tudja, hogy hová megy és milyen célból.”

TISZTELJÜK AZ ÉLETET!

Résztvevők: Faragó Zsolt (11. C), Kozma Szabolcs (11. A), Kührner László (11. E), Varga Anna (11. D) és Zentai Brigitta (11. D).

Kísérőtanár: Maróti Zsolt

 

 

 

 

A hozzászólások le vannak tiltva.